A stressz és a halak

Biztos vagyok benne, hogy sokunkat ér stressz az életünk során, és csak legyintünk egyet, ha arról hallunk, hogy milyen stressz érheti a halainkat a tóban. De sajnos a stresszes hal, “hamarosan” beteg halat jelent. A stresszes halnak legyöngül az immunrendszere, és ezáltal sokkal könnyebben megtámadják a külső-belső paraziták, vírusok, baktériumok, és egyéb patogének.  Biztosítanunk kell hogy halainkat a lehető legkevesebb stressz érje a tóban. Ez a lista a főbb stressz-forrásokat öleli fel és talán segít megelőzni, hogy a halainkat komolyabb baj érje.

1. Hirtelen pH változás a tó vizében. A víz pH értéke állandóan változik picit a tóban, de biztosítanunk kell hogy annyira stabil maradjon, amennyire lehet. Lehet stressz okozó a magas vagy alacsony pH is, de a legfontosabb a stabil pH.

2. Hirtelen változás a víz hőmérsékletében. Az aranyhal és a koi hideg vízi halak, és elég széles skáláját képes elviselni a vízhőmérséklet-változásoknak, de a hirtelen változást nem tolerálják. Pl az új hal(ak) beleeresztésénél a tóba, nagyon figyeljünk a tökéletes hőmérséklet kiegyenlítésre. Kicsi, sekély tavak gyorsabban melegedhetnek/hűlhetnek ki. Pl a tó felületének a lefedésével csökkenthetjük a változás sebességét.

3. A tó körüli biztonság. A halak nyugtalanok lehetnek hogyha nincs nyugalom a tó körül. Pl a tiszta vízben, sekély tóban gyorsabban megijednek, mint a mély vízben. A tiszta vízben a halakat sokkal könnyebben felfedezik a ragadozók, ha ezt a halak is észlelik, pánikolhatnak. Ez ellen védekezhetünk a víz lefedésével ( háló ), vagy a tó alján búvóhelyek kialakításával.

4. Nem kielégítő táplálkozás. A halaknak állandó és kiegyensúlyozott táplálkozásra van szüksége. Ez nem annyira bonyolult, mint amilyennek hangzik. Mindig kapják meg halaink a szezonnak megfelelő, napi takarmány adagot.

5. Rossz vízminőség. A rossz vízminőség elég tág fogalom, de ez általában a nitrogén vegyületek káros felhalmozódását szokta jelenteni egy tóban. Ammónia, nitrit, nitrát, ezek mindig jelen vannak valamilyen mennyiségben a tóban, de a mennyiségüket annyira minimalizálnunk kell, amennyire csak tudjuk. A jó szűrés a kulcsa az ammónia és nitrát lebontásnak. A nitrát már felhasználható a növények számára. Rendszeres ( havi 10-15% ) vízcsere is segítheti az egészséges víz fenntartását.

6. Toxinok. Nagyon sokféle toxik kerülhet a tóba, a legkülönfélébb módokon. Ezek károsíthatják a halakat vagy akár gyors elhullást is okozhatnak. Ilyenek a klór, klór-amin, amelyek a csapvíz természetes összetevői. Más ilyen toxinok pl a műtrágyák, peszticidek ( permetező szerek ), ezek belemosódhatnak véletlenül a vízbe, vagy belekerülhetnek az esővel is.  Ha ilyen toxinok jelenléte feltételezhető a tóban, akkor azonnali részleges vízcsere, illetve aktív szenes kezelés is szóba jöhet.

7. Alacsony oxigén szint. A halak vízben oldott oxigénnel lélegeznek a vízben. Az alacsony oxigén szint okai a következők lehetnek : túl sok hal, túletetés, nem elég levegőztetése a tónak, vagy nagy algapusztulás.

8. A tó túltelepítése halakkal. A tó túltelepítése sok egyéb gondot is okozhat, ilyenek többek között az alacsony oxigén szint és a nitrogén vegyületek káros feldúsulása a tóban.

9. Fizikai stressz. Fizikai stresszt pl egy seb okozhat a halnak. Egy seb keletkezhet egy ragadozó által, a halak közti veszekedés által, vagy pl egy éles kőnek való nekiúszás által. A halak megfogása is stresszel járhat. Kerüljük a halak szükségtelen kifogását a tóból.

10. Fertőzések. A stressz fertőzésekhez vezethet, viszont  a fertőzés szintén növeli a stressz szintjét a halnak ( ördögi kör ), és csökkenti a hal képességét a fertőzéssel ( vagy további fertőzésekkel ) szembeni  harcában.

Forrás : www.watergarden.org

Fordította és szerkesztette Gulyás Tamás

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*
*