Vízcsere a tóban

Amikor néha beszélgetek ismerős tavasokkal, meglepődök hogy hányan nem végeznek vízcserét a tóban, vagy ami még rosszabb, nem is hallottak róla. Általános probléma a víztisztasággal kapcsolatban, hogy pl ennek következtében lassabban nőnek, vagy betegeskednek a halak.

Csak úgy mint egy akvárium, a tó is egy zárt vízi ökoszisztéma, ami azt jelenti, hogy a vízbe kerülő organikus és nem organikus anyagok felhalmozódnak és szennyeződést okoznak, végső soron rossz vízminőséget és gyenge halakat jelentenek. 

  • Mik a vízcsere előnyei?

Elsősorban csökkenti a víz nitrát és egyéb kemikáliák tartalmát. A hiedelemmel ellentétben a vízben lévő növények sajnos csak kis részét tudják felhasználni a tóban képződött nitrátnak. Csak folyamatos, részleges vízcserével oldható meg a vízből való eltávolítása. Bár a nitrát nem olyan veszélyes, mint az ammónia vagy a nitrit, ha magas koncentrációban van jelen a tóban okozhat gyors alga virágzást, gyulladt sebeket, vagy ok nélküli stressze állapotot a halaknál.

A vízcsere javítja a halak általános egészségi állapotát és növekedését. A halak az ammónia folyamatos termelésén kívül, feromonokat és egyéb szerves fehérje vegyületeket is kiválaszt a vízbe, amelyek gátolják a halak növekedését. Személyes tapasztalatom, az hogy a folyamatos vízcsere javítja a koik általános közérzetét, kondícióját. 

A rendszeres vízcsere pótolja a kimerült nyomelem állományt a vízben. Az olyan ásványi anyagokra nagy szükség van a tóban, mint kálcium, szilícium, cink, vas, és magnézium. Ezek az elemek teszik lehetővé az egészséges növekedést, a normális anyagcsere folyamatokat és aktív immun válaszokat. Ezek az anyagok megtalálhatóak természetes vizeinkben, a lágy vízben kevesebb, a kemény vízben több ásványi anyag van.

Fontos megjegyezni, hogy ha csapvízzel töltjük fel a tavunkat, megjelenik a vízben egy-két toxikus anyag, amivel kezdenünk kell valamit, és ez a klór és a klór-amin. Egy szó mint száz, klór mentesíteni kell azt a vizet, ami tóba kerül.

Legyen itt egy kis táblázat arra nézve, hogy egy hallal erősen betelepített tóban mikor és mennyi vizet érdemes cserélni :

minden nap – 5%

minden héten – 10-15%

minden 2 hétben – 20-25%

minden 3 hétben – 30-40% vízcsere

  • Időtartam és mennyiség – mi a jó a koinak?

A koi egy eléggé érzékeny hal, és minél stabilabbak a víz összetevői, annál komfortosabban érzi magát a vízben. Éppen ezért, a legtöbb koi tartó arra esküszik, hogy minél sűrűbben, és minél kisebb mennyiségű vízcseréket hajtsunk végre a tóban. A kis mennyiségű vízcserével lehetőséget adunk a halainknak arra hogy alkalmazkodni tudjanak az új kondíciókhoz.

Egyébként nem mindenki végez naponta vízcserét, éppen ezért azt ajánljuk hogy legalább a heti vízcserét ejtsük meg mindenképp, a halak egészsége érdekében. A végső cél az, hogy találjuk meg az arany középutat a sűrűség és mennyiség aránya között, ezt egyébként meg tudjuk alapozni a víz folyamatos tesztelésével.

  • Mikor a legjobb megejteni a szezonális vízcserét? 

Kis vízcseréket folyamatosan megejtünk a szezon folyamán, de a szezon kezdetén érdemes egy nagyobb vízcserét is csinálni. A legjobb megejteni ezeket a vízcseréket tavasszal, szezon kezdetén, illetve ősszel, a téli hibernációra való felkészülés előtt. Ezzel felfrissítjük a vizet, és a halak felkészülhetnek a változó kondíciókra. Ez a mennyiség lehet akár a tó össz vízmennyiségének az 50-60%-a is. Bár ez soknak tűnhet, nagyon hasznos lehet a szezon további részében.

Például mikor a koik készülnek a telelésre, a hibernációs időszakra, ez az időszak mindenképp feltételez egy általános tó tisztítási feladatot számunkra. Az ősz azért is jó időszak a vízcserére. mivel ezzel csökkenthetjük a sok felhalmozódott káros kemikáliát, szabadon úszó patogéneket, baktériumot és egyéb paraziták számát a vízben.

  • Tehát a vízcsere lépései a következők:
  1. Szivattyúzzuk ki a vizet a tóból
  2. A visszajuttatott vizet klór mentesítsük
  3. Töltsük fel a tavat, ásványi anyag és hasznos baktérium pótlás
  4. Víz tesztelés, víz teszterekkel

Fordította és szerkesztette Gulyás Tamás