Bakki tószűrő

 

A bakki zuhany-szűrő eléggé új megközelítése a tó szűrésnek az USA-ban, Japánban és Angliában is. A bakki szűrők nagyon hasonló elven működnek, mint az akvarisztikában jól ismert csepp-szűrők, de azért vannak különbségek. A bakki szűrők tipikusan mély és nagyméretű  acél tartályokat tartalmaznak a szűrő anyag befogadására. Erre engedik rá a szennyezett tóvizet, keresztül csepegtetve a szűrőanyagon, ráengedve a következő tálcára. A tálcákból a tiszta víz visszakerül a tóba, és a folyamat újra indul.

Az, hogy hány tálcát alkalmazunk, a tó mérete határozza meg.  Egy tálca, kb 1500-2000 liter tóvizet képes átszűrni, ez természeresen függ a szűrő anyag minőségétől is. 4 egymásra rakott tálca körülbelül 10.000 liter tóvizet szűr meg ( persze ez csak közelítő érték ! ).

Ezt a típusú szűrést nedves/száraz szűrésnek is szokták nevezni, mivel a szűrő anyagra állandóan hullik a víz, viszont van olyan állapot is, ahol „szárazon” van, és érintkezik a levegővel.

A Bakki szűrőt Japánban találták ki és védték le szabadalommal ( Momotaro Koi Farm – MTK ). A példát a természetes vízesések víztisztító hatása, és működése ihlette. A bakki szűrők növekvő népszerűségnek örvendenek mint Japánban és az USA-ban is.

A bakki szűrők egyik nagy előnye a lecsökkent karbantartási igény. Az hogy karbantartás-mentes, az erős csúsztatás ( minden szűrő igényel karbantartást ), de minimális a karbantartási igénye. A bakki másik nagy előnye, hogy magas szintű biológiai szűrést, nagy mennyiségű oxigén bemosódást a vízbe, és nagyszerű mechanikai szűrést is kínál egyben. A bakki egyedülálló szűrő rendszer a koik egészségesen tartásához és dinamikus növekedésének fenntartásához.

Vannak a bakki szűrőnek hátrányai is? Igen, van néhány. A legnagyobb hátránya az ára: az eredeti  Bakki nagyon drága, ezért nagyon sok „DIY” megoldás van fent a YouTube-on, lemásolva ezt a kitűnő rendszert. Nagyon nagyok a szűrő tálcái, ezért elég nehéz őket elrejteni  a tó körül. Sokan növényekkel dekorálják ki a szűrő tálcákat, ami lágyíthatja a fém, éles sarkosságát. A növények még picit be is tudnak segíteni a szűrés hatékonyságába, azáltal, hogy vesznek fel a tóvízzel odajuttatott nitrogén vegyületekből. A másik hátrányuk, hogy hangosak. A víz folyamatosan áramlik, csörgedezik, csöpög végig a szűrő rendszeren, illetve ha a víz visszavezetés a tóba zuhany-szerűen van megoldva, az is hangos.

Az igazi szépsége a bakkinak, nem az aktuális felépítése, hanem a szűrőanyag, amit az MTK ad Japánban, és világszerte hozzá. Ennek a neve „bakérium-ház szűrő anyag”.

Ezt az anyagok az MTK fejlesztette ki. Ez a szűrőanyag elnyerte a világ legjobb szűrőanyaga díjat is Japánban. Ez az anyagot korábban szennyvizek tisztításához használták, majd később többször is tovább lett fejlesztve, egészen addig, amíg elérte a mai formáját, és már mi is tudjuk használni a kerti tavaink biológiai tisztítására. Ez az anyag kitűnően használható teljesen vízbe merült és száraz/nedves szűrőkben is. Ez az anyag egy speciális eljárással ( magas hőfokon ) készült kerámia, ami a nagy felülete által elősegíti  a hasznos baktériumok masszív kolonizációját, illetve a mélyebb rétegekben végbemegy a denitrifikáció is ( ami anaerob – oxigéntől elzárt – folyamat, amelynek során a nitrát légköri nitrogénné alakul ). Természetesen végbemegy benne az ammónia lebontása nitritre és nitrátra is. A végeredmény kristály tiszta, szagoktól mentes tóvíz.

Ha egy  hatékony és alacsony karbantartási igényű szűrőt keresünk a tavunkhoz, a bakki most az egyik a legjobb most a piacon. Ha úgy döntünk hogy magunk próbáljunk megépíteni, nagyon sok „how-to” fórum érhető el az interneten.

Ahogy nézem az internetet, úgy látom, hogy a szűrőtálcákba természetesen bármi rakható, ami egy hagyományos szűrőbe rakható: különböző szivacsok, Japán szűrő anyag, zeolit, kerámia golyók, Siporax ( 30x nagyobb felülettel rendelkezik mint a normal kerámia szűrő anyag ), bio labdák, kefék, stb.

Egy ilyen DIY módszert mutat be a következő oldal ( nem fordítottam le, mert minden magától értetődik , de ha mégis van kérdés, szóljatok nyugodtan ):

A cikk forrása:

Fordította és szerkesztette Gulyás Tamás

Ajánlott cikkek