Hasznos baktériumok a tóban
A hasznos baktériumok szerepe a tó életében
Posted on 2019.03.09.
Mik azok a hasznos tó baktériumok?
Tavainkban milliárdnyi keményen dolgozó mikroorganizmus van, őket aerob baktériumoknak is szoktuk hívni. A feladatuk a tó egész éves tisztán, – és karbantartása. Az ok, amiért ’aerob-nak’ hívjuk őket, az az a tény, hogy oxigéndús környezetben élnek és szaporodnak, míg az ’anaerob’ baktériumok az oxigénben szegény, vagy mentes környezetet kedvelik. Ilyen például a koszos szűrő doboz. A hasznos baktériumok a káros anyagokat, mint például az ammónia ( NH3), lebontják a kevésbé káros nitritre (NO2), majd nitrátra (NO3) – ezt a folyamatot nevezzük nitrogén-ciklusnak.
Ez a folyamat természetes módón lejátszódik minden kerti tóban. Ehhez a folyamathoz nem kell további baktérium kultúrákat adni a tóba. A hasznos baktériumok elkezdenek szaporodni, telepeket alkotni, attól a perctől kezdve, amikor a tófóliát víz éri.
Van egy hely a tóban, ahol ezek a baktériumok nagyon szeretnek élni és szaporodni, az pedig a szűrőnk szűrő anyaga. A szűrőn belül a mechanikai szűrés kiszűri a nagyobb szennyeződéseket a vízből, a biológiailag optimalizált szűrő anyagon pedig elkezdenek szaporodni a hasznos baktérium kultúrák. Szóval, bár az egész tavunkban ( tófólia felülete, kövek, növények felülete, stb ) jelen vannak ezek a baktériumok, a legnagyobb koncentrációban mégis a szűrőnk szűrő anyagában vannak.
Szükségem van ezekre a baktérium kultúrákra? Biztonságosak ezek?
Mint korábban már említettem, a hasznos baktériumok természetes módon is kolonizálódnak ( megtelepednek ) a tóban, de vannak olyan esetek, amikor a számuk drasztikusan csökkenhet ( például gyógyszeres kezelés esetén vagy új tó építése esetén ). Ezekben az esetekben, különösképpen ha koi vagy aranyhal van a tóban, nagyon hasznos lehet plusz kultúrákkal ellátni a vizet. Mivel nem lehet ezeket a baktériumokat túladagolni, annál jobb, minél több van belőlük. Alapvetően, minél több hasznos baktérium van a vízben, annál tisztább és egészségesebb lesz a tóvíz!
A hasznos baktérium kultúra termékekkel ugyanazokat a baktériumokat adjuk hozzá a tóvízhez nagy töménységben, mint amik természetes módon amúgy is ott vannak a vízben.
Ezeknek a mikro-organizmusoknak az elsődleges feladata lebontani a szerves anyagokat, szervetlen összetevőkre ( nitrát, foszfát ), amelyek már felhasználhatók a növények számára.
Megakadályozzák ezek a baktériumok az algák szaporodását a tóban?
A válasz nem. A tavi növények a közvetlen versenytársai az algáknak a tóban, a baktériumoknak ehhez semmi köze. Viszont ha nem növényesített a tavunk, a hasznos baktériumok hozzájárulhatnak az algák elszaporodásához ( mivel nitritet, és nitrátot állítanak elő, gyakorlatilag trágyázzák a vizet ).
Szóval ha algáktól szenvedünk a tóban, jobb ha előbb eltávolítjuk őket a vízből, mielőtt hasznos baktériumokat adnánk a vízhez. Ezt könnyen elérhetjük például UV-C lámpa használatával.
A hasznos baktérium kultúrák fő előnye
A baktériumok elképesztően hasznos munkát végeznek a tavainkban, de mik azok az okok, amiért megéri a számukat növelni a vízben? Legyen itt pár ok, hogy miért:
- Javul a vízminőség
Ha halas tavunk van, különösen sok hallal, vagy kicsi a tó, a hasznos baktérium kultúrák szerepe alapvető fontosságú az egészséges vízminőség fenntartása érdekében. A halak melléktermékeiből ammónia keletkezik, ezeket bontják le a baktériumok, de sokszor nincsenek elegendő számban a tóban, hogy ezt a feladatot hatékonyan elvégezzék.
Ha sok a halunk, vagy kicsi a tavunk, az ammónia nagyon gyorsan veszélyes értéket érhet el a tóban. A legjobb és leggyorsabb módja az ammónia elleni harcban, a hasznos baktérium kultúrák hozzáadása a biológiai szűrőnkhöz! Fontos megjegyezni, hogy a több baktérium több oxigént igényel, szóval figyeljünk oda a megfelelő levegőztetésre a tóban!
- Csökken a szűrő karbantartás ideje
A baktériumok tömege a fő biológiai szűrő-rendszerünk a tóban! Ezt ne feledjük. A biológiai szűrő anyagok úgy vannak optimalizálva, hogy a legtöbb baktérium tudjon a felületükön megtelepedni. Ha például új a szűrő, vagy épp kitisztítottuk azt, nagyon hasznos újra „beoltani” új kultúrával a szűrőt. Csökkenni fog a tisztításra, karbantartásra szánt idő, mivel a baktériumok hatékonyabban tudják végezni a munkájukat, ha többen vannak. Az egészséges baktérium populációval rendelkező szűrők nagyon ritkán igénylik a tisztítást, mivel egyensúlyban vannak, igazából hozzájuk sem kell nyúlni.
- Segíti az új tó beindulását
Hasznos baktérium kultúrák hozzáadása a vízhez szintén nagyon hasznos, kiváltképp ha új tavunk van, és szeretnénk ha a biológiai szűrésünk minél hamarabb beinduljon. Ez akkor különösképpen fontos, ha halak is vannak a vízben. Egy új tónak természetes módon hónapokra van szüksége az optimális állapot eléréséhez, egy új szűrőnek is hetekre. Ezt a folyamatot gyorsíthatjuk fel, illetve csökkenthetjük le az időt a töredékére a baktérium kultúrák hozzáadásával.
- Javul a víz tisztasága és átlátszósága
Habár a baktériumok nem tudják mágikus módon javítani a víztisztaságot, mégis nagy szerepük van annak elérésében. A fölösleges szerves anyagok jelenléte a tóban az elsődleges oka a víz opálossá válásának. Ez főleg a halak etetéséből megmaradt fehérjék okozzák. Ezeknek a fehérjéknek a lebontásával visszaállhat az egyensúly és kitisztulhat a víz ( itt most nem az algásodás okozta víz zöldülésről beszélek ).
Hogyan tudjuk maximalizálni a hasznos baktériumok előnyeit?
A hasznos baktériumok nagyon fontos összetevői a tavaknak, viszont nem tudnak minden szennyeződést eltávolítani a vízből. Nem tudják eltávolítani például az algákat, illetve egyéb káros szennyező anyagokat sem, mint például a permetező szereket sem. Éppen ezért kombinálni kell ezeket a szereket egymással, hogy maximalizáljuk a hatékonyságukat és drasztikusan javítsuk a víz minőségen és a víz tisztaságon.
- NE adjunk hasznos baktérium kultúrát rosszul levegőztetett vízbe, mert többet ártunk vele, mint használunk. Ugyanis ezek a baktériumok nagyon oxigén igényesek, így a rosszul szellőztetett vízben elpusztulnak és tovább rontják a víz minőségét.
- Erősebb vízszennyezettség esetén- mint például klór vagy peszticidek ( permetező szerek ) – használjunk aktív szenet a tóvízhez.
- Bizonyos baktériumok nem az ammónia lebontásában hatékonyak, hanem például az iszap eltávolításában. Használjunk iszapfalókat a meder alján lévő iszap réteg minimalizálása érdekében.
További tippek a baktérium kultúrák kiválasztásához, és használatához
Hogy maximalizálni tudjuk a baktérium kultúrák előnyeit, ki kell választanunk a számunkra legmegfelelőbbet. Nem minden termék ugyan olyan: más lehet a baktériumok töménysége, és az egyéb hozzáadott anyagok.
- A kolónia formálás ( angolul CFU ) gyorsasága fontos tényező. Válasszunk magas CFU értékű kultúrákat.
- Az a hőmérsékleti zóna ahol a legjobban dolgoznak a baktériumok, szintén fontos. Melegebb vízben jobb a hatásfokuk. 13 fokos vízhőmérséklet fölött várhatjuk el, hogy érdemben elkezdődik a hatékony ammónia-bontás.
Vannak egyébként kifejezetten hideg vízi baktérium kultúrák is.
- Másik megfontolandó körülmény, hogy hova helyezzük a kultúrákat a tóban. Például a baktérium golyócskákat egy kis zsákba helyezve a szűrőnkbe, jó megoldás. Vannak olyan termékek is, amelyeket a vízbe kell locsolni és így javítják a tó általános kondícióját. Mindkét megoldás működik és valószínűleg a kis állatkák be fogják népesíteni az egész tó területét.
- Valószínűleg nem olyan fontos tényező, de megemlítem, hogy egyes termékekben vannak egyéb hasznos hozzáadott anyagok is a tóvíz egészsége szempontjából: vitaminok, enzimek, amelyek segítik a halak egészséges fejlődését.
Végül néhány érdekesség magukról a baktériumokról
A nitrifikáló baktériumok a környezet CO2 ( szén-dioxid ) tartalmát használják fel szén forrásként, és nem fotoszintézis útján nyerik az energiát, hanem kemoszintézis útján ( a kemoszintézis során a az élőlények szervetlen anyagok – például ammónia – oxidálásával ) építik fel saját szerves anyagaikat. A nitrogén-ciklusban két baktérium vesz részt, a Nitrosomonas bacik, amelyek az ammóniát nitritté alakítják. Majd a Nitrobacter fajok a nitritet, nitráttá alakítják. Ezek a baktériumok lassan szaporodnak, az egyedszám megduplázásához mintegy 15-20 óra szükséges, ezért fontos vigyáznunk rájuk.
Ami befolyásolja az életkörülményeiket:
Hőmérséklet: a nitrifikáló baktériumok szaporodásának optimális hőmérséklete 25-30 fok. 18 C fok alatt a növekedési ütemük az ideális 50%-a. 0 C fok alatt elpusztulnak.
pH, a víz kémhatása: akkor kedvezünk a legjobban a mikróbáknak, ha 6.8 és 7.0 között tartjuk a pH-t.
Vízben oldott oxigén: a nitrifikáló baktériumoknak nagy az oxigén igényük. 2 mg/ liter oldott oxigén szint alatt a nitrogén-ciklus leáll!
Mikrotápanyagok: minden nitrifikáló baktérium fajnak szüksége van a szénen kívül más tápanyagokra is. Ezek közül a legfontosabb a foszfor, amit általában a foszfátokból nyernek ( PO4). Normális haletetéssel a foszfát hiány kizárt ( a táp foszfor tartalma miatt ).
Szín és illat: A Nitrosomonas vöröses, a Nitrobacter barnás színű. A víz kellemes illatát is ők okozzák.
Érzékenység: minden baktérium érzékeny a klórra, ezért lehetőség szerint ne csapvízzel mossuk ki a szűrő szivacsainkat. A nitrifikáló baktériumok fényérzékenyek. Különösen a kék és az UV fény zavarja őket. Azonban az a tapasztalat, hogy ha már elfoglalták a biólógaiai szűrőközeget és azon nagy kolóniákat alkotnak, nem lesz gond az UV lámpa használatával.
Baktérium kultúrák a Fekete Koi kínálatában:
Forrás: https://pondinformer.com/best-beneficial-bacteria-ponds/
Fordította és szerkesztette Gulyás Tamás
Vélemény, hozzászólás?
