A tavi halak téli álma

 

A koi és az aranyhal hibernálja magát? A hibernáció, és a téli álom közti különbségek.

A koi és az aranyhal hidegvérű állatok, ezt azt jelenti, hogy a testhőmérsékletük a körülöttük lévő vízhőmérséklettől függ. Szakszóval, ezek a halak ektoterm ( ezek az állatok a környezetükből nyerik a hőt ) poikiloterm ( ezeknek az állatoknak a testhőmérséklete függ a külső hőmérséklettől ) állatok. Szóval hogyha a víz lehűl, akkor a halak is.

Az emberek, a legtöbb madár és emlős viszont endoterm ( ezek az állatok saját hőt termelnek ) homeoterm (  ezeknek az állatoknak többé-kevésbé állandó a testhőmérsékletük ).  Valójában 1-2 fokkal eltérhet a hőmérsékletük betegség esetén. Ha több fokkal eltér ettől a hőmérséklettől tartósan, akkor az halálos lehet az állat számára. 

Mivel a halak változó testhőmérsékletűek, az idők folyamán jól hozzászoktak a hőmérséklet változásokhoz. Nem okoz nekik gondot a hideg víz, mivel ekkor alacsony energia szintű állapotba kerülnek és gyakorlatilag nem is táplálkoznak.

Hibernálják magukat, vagy csak könnyű álomba szenderülnek?

Amikor egyes állatok a mély álom állapotába kerülnek vagy teljesen lecsökkentik az aktivitásukat, ezt az állapotot általában hibernációnak nevezzük. Egyébként az igazi hibernáció olyan inaktív állapotot jelent az állat számára, amelynek során erős zaj, vagy az állat érintése esetén sem okoz ébredést. Ez a jelenség hasonló a kómához. Ez – mármint a hibernáció – egyébként nem szándékos döntése az állatnak ( nem tudja magát egy állat csak úgy hibernálni ), hanem a környezeti tényezők által kiváltott reflexek sorozata.

Igazi hibernációban az állatok teste gyakorlatilag teljesen leáll, de az alapvető funkciók természetesen működnek. A szívműködés 2%-ára esik vissza a normálisnak, az anyagcsere 1%-ra! Az emlősök testhőmérséklete visszaesik az aktuális környezeti hőmérsékletre ( arra a hőmérsékletre, ahol a téli álmot alusszák ), és csak a legszükségesebb belső szervek hőmérséklete marad elég „meleg” ahhoz, hogy minimálisan működjön az állat teste. Ez az állapot néhány héttől, néhány hónapig is eltarthat, de általában ősztől tavaszig tart. 

Ezek figyelembevételével, – ellentétben a hiedelemmel -, a medvék igazából nem hibernálják magukat, mivel periódikusan fel-felébrednek a téli álmukból. Igazából, rövid szakaszokra bontott téli álmot alszanak.    

Mi különbség a téli álom és a hibernáció között?

A téli álom felszínesebb mint a hibernáció, és ébredésekkel tarkított. Tipikusan néhány órától, néhány hétig tartó állapot. Például az USA-ban a mókusok és más nem hibernálódó emlősök leginkább éjszaka kerülnek a téli álom állapotába, illetve ez eltarthat akár pár napig is, ha az időjárás annyira zord. Ha a nap kisüt átmenetileg, felébrednek és újra feltöltik magukat energiával. A téli álom leginkább letargikus állapotnak írható le, ahol az állat nem mozog, úgy néz ki mintha aludna, de azonnal felébred ha kis meleget érez ( a halak is kicsit mozgolódnak télen, ha belesüt a nap vízbe ).

Míg a hibernáció akaratlan reflexek sorozata ( nem lehet befolyásolni ), addig a téli álom rugalmas. Az állat befolyásolhatja annak lefolyását és az időtartamát is. A téli álom azért is hasznos az állat számára, mert nem kell hosszú ideig inaktívnak lennie, és veszély esetén gyorsan fel tud ébredni.

Szóval akkor a tavi halak hibernálják magukat?

Mindezek figyelembe vételével a halak technikailag nem hibernálják magukat, bár ez a szó teljesen elfogadott lett a hobbisták körében. A halak téli álmot alszanak! Valójában, biológiai szempontból a hidegvérű állatok ( amely állatok a környezetükből szerzik a hőt ) nem kerülhetnek hibernált állapotba, mivel nem tudják maguk szabályozni a saját testhőmérsékletüket, illetve az anyagcseréjüket sem. Az igazi „hibernátorok” ( az endoterm állatok, akik tudják szabályozni a testhőmérsékletüket ) tudják ezeket szabályozni a hibernáció során. 

Amikor a víz lehűl, a halak anyagcseréje lelassul, ezáltal kevesebb energiát igényelnek. Ezért nem etetjük a halakat télen. De mivel nem hibernált állapotban vannak, néha-néha azért esznek kicsit a meder alján. A legtöbb halnak elég a meder alján lévő növényzet vagy alga. A téli álom alatt a halak olyan hormonokat termelnek, amelyek csökkentik az étvágyat, konzerválják a halak energiáját, csökkentik a fehérje szintézist és a szövetek növekedését. A szívritmus lelassul, az oxigén fogyasztás csökken, az agytevékenység lelassul. 

Mi történik ha csökken a vízhőmérséklet a tóban?

Amint a tél közeleg, és a vízhőmérséklet lecsökken a tóban, a halak lelassulnak, kevesebbet esznek, mivel az anyagcseréjük is lelassul, és napról napra több időt töltenek a meder alján. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy télen a sűrűbb és melegebb ( elvileg 4 C fokos ) víz lemerül a tó aljára, míg a hideg víz a tó felszínén foglal helyet. (  nyáron ez fordítva van: a meleg víz a tó felszínén van, a hideg víz a meder alján ).  Ezáltal a meder alján lévő „melegebb” vízben át tudnak telelni a halak, és így minden gond nélkül túlélik a telet a jég alatt.

Fontos észben tartanunk, hogy a hideg víz ellenére legyen levegőztetés a tóban: egyrészt a léktartás miatt, másrészt a halaknak télen is szükségük van oxigénre a vízben!

Mikor ébrednek fel a halak a téli álomból?

Az aranyhal és a koi akkor ébred fel a téli álomból, ha a vízhőmérséklet emelkedik. Ez gyakorlatilag tavasszal van, de néha télen is megeshet, ha megemelkedik a hőmérséklet. Az is természetes folyamat, ha a halak néha mozognak az meder alján, mivel, mint már tudjuk, a téli álom, ébredésekkel megtűzdelt felületes alvás csupán. Mozognak pár órát, esznek kicsit, majd visszamerülnek a felületes alvás fázisába. 

Ha a vízhőmérséklet eléri a 10 fokot pár napig, a halak újra visszatérnek a normális kerékvágásba.

Fontos megemlíteni, hogy a halakat ne piszkáljuk a téli álmuk alatt, ne próbáljuk meg őket felébreszteni, ne vágjunk léket csákánnyal vagy láncfűrésszel, mert ez sokkot, sérüléseket vagy akár a hal elhullását is okozhatja!!!

Hagyjuk őket a maguk természetes módján visszatérni az aktív életbe tavasszal. A téli álom befejezését követően a halak még nem fognak gyors mozgásokat végezni – de ez javulni fog a vízhőmérséklet további emelkedésével. Megfigyelhetjük, hogy már nem tömörülnek egy csoportba, hogy melegítsék egymást, a mellúszóikat már nem húzzák maguk alá, hanem lebegtetik – ezek jó jelek. Az étvágyuk is lassan visszatér –  általában 10-12 fok körül már kérik a tápot.  A legbiztosabb jele ennek, ha a halak elkezdenek a felszínen kőrözni, ekkor már biztosan éhesek. 

Milyen hőmérséklet komfortos a tavi halak számára?

Minden halnak más és más az ideális hőmérséklet igénye. Az aranyhal jól elvan a 20-22 fokos vízben is. A koinak nagyobb a tűréshatára: 15-25 fok között már jól érzi magát. 

 

Fordította és szerkesztette Gulyás Tamás

Forrás – https://pondinformer.com/do-pond-fish-hibernate/

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*
*