A koi tápok összetétele, és a koik etetése

Haltápok


Az egyik legjobb foglalatosság az életünkben, egy kerti tó, a szépen növekvő és szelíd halakkal. Nézni ahogyan nyugodtan úszkálnak körbe-körbe. Magam is tótulajdonos lévén, én is szeretem őket nézni, néha akár órákig is. Valószínűleg nem nagyon érdekel a haltápok milyensége egy ponton túl, pedig fontos hogy mit adunk a halainknak, sokkal fontosabb mint gondolnánk.

A haltápok nagyon sokféle összetevőből készülhetnek. Számos cégnek speciális formulája van, amit követ a tápok elkészítése során. Megint mások költség minimalizálásra törekszenek, és csak a legszükségesebb összetevőket építik be a takarmányba. Egy kívülállónak szinte lehetetlen beazonosítani a tápokban lévő összetevők milyenségét és mennyiségét. A lista pedig óriási.

A következő összetevők a fő komponensei a kereskedelmi forgalomban kapható tápoknak.

Állati fehérjék és halhús

A fehérjék és aminosavak az izomszövet építőkövei ezért elengedhetetlen a használatuk. Gondolj a testépítő porokra a testépítő szalonokban. Mint az embernek is, minden fajnak megvan a speciális fehérje és aminosav igénye az optimális élethez és fejlődéshez.

Manapság a halhús nagyon fontos összetevője maradt a haltápoknak, amely nem helyettesíthető olyan növényi tápanyagokkal, mint pl a szója. Kiegyensúlyozza a gabonafélék  aminosav és vitamin hiányát. Ennek megfelelően a legdrágább összetevői a haltápoknak. Sok fajtájuk van és sokféle arányban használják fel őket a tápok elkészítése során. A  Brevoortia tyrannus ( hering-féle )  és a szardella húsa a lista élén van a minőségi hús összetevők listáján. Ezen halakra növekvő humán igény is van, a bennük lévő omega-3 telítetlen zsírsav tartalmuk miatt is. Kevésbé értékes halakat is felhasználnak haltápnak, ilyenek pl a tilapia, vagy macskahal.  Röviden, nem minden halhús származik azonos forrásból vagy ugyanolyan minőségű. Tehát a tápon lévő kis cédula nem sokat árul el az igazi összetevőkről. Más összetevők, mint pl a garnéla rák, tarisznyarák, szárított tejtermékek, szárnyas húsok elfogadott és általános összetevői a haltápoknak. Más, kevésbé hagyományos összetevők, mint pl a selyemhernyó báb, mint állati fehérje vannak feltüntetve az összetevők listáján.  

Növényi fehérjék

A növényi fehérjék szintén fontos összetevői a haltápoknak, a növényi fehérjék adják a táp fehérje és zsír tartalmát. A növényi fehérjékben lévő keményítő fontos szerepet játszik még, a haltápok víz stabilitást megőrző szerepében. Ha ezeket állati fehérjékkel keverik, létrejön egy kiegyensúlyozott, és komplett haltáp. Általános növényi fehérje összetevők még a búza, szója, rizs, kukorica, gyapotmag, stb. Néhány olcsó tápban, ahol a minőség nem számít, csak ezt látjuk hogy “növényi fehérje termék”. Ez azt jelenti hogy fogalmunk sincs hogy mi van a tápban valójában. Bármi lehet benne…

Más fontos összetevői a tápoknak a vitaminok és ásványi anyagok. Néhány összetevő már eleve tartalmaz vitaminokat és ásványi anyagokat, néhányuk pedig elvesztette ezen tartalmát a feldolgozási folyamat során ( hőkezelés ), ezért adnak hozzá külön is.

Zsírok és lipidek

Lényegében a zsír energia. A lipidek több energiát tartalmaznak egységnyi tömegükhöz képest mint bármelyik más összetevő. Az hal energia mennyiség szükséglete attól függ hogy a hal mennyire aktív. A hidegvérű halak nem tudják szabályozni a testhőmérsékletüket – a környezet hőmérsékletétől függ – ezért hidegebb vízben, kevesebb energiát igényelnek.

Ha túl sok zsírt adunk a halaknak, megbetegedhetnek tőle, vagy betegség jeleit mutathatják. Ha a hal túl kevés zsírt kap kifakulhatnak a színei. A zsírt a tápkészítés folyamán mindig a pellet készítés után adják a tápokhoz, mivel az érzékeny ( lebomlik ) a hőkezelésre.

Fajspecifikus tápok

Csak úgy mint az ember és a tehén is, állatok vagyunk 🙂 mégis külön táplálékot fogyasztunk az életben maradásunkhoz. Ugyanez igaz a halakra is. Faj specifikus tápot igényelnek. A koi és az aranyhal is speciális táplálékot igényelnek.

Növényi rostok és hamu

A rosttartalom a búzafélékből származó része a tápnak. Minden búzaféle tartalmaz valamennyi rostot ( cellulózt ). Ez a nem emészthető anyag segíti a pelletet összeragasztani illetve óvatosan segíti hogy a táp lassan végighaladjon a tápcsatornán. Maximális mértéke nem haladhatja meg a 8%-ot a tápokban.

A hamu is részét képezi a tápnak. A szabály egyszerű : minél kevesebbet annál jobb a táp.

Hogyan készül ?

A lebegő illetve süllyedő tápok többsége 100 C foknál melegebb gőzben készül. A gőznek 3 szerepe is van a tápkészítésnél. Az első –  először is feloldja a szilárd részeket, utána pedig összeragasztja azokat. Másodszor – felfújja a pelletet levegővel így fog lebegni a vízen. Végül pedig, és a legfontosabb rész, megöl benne minden kórokozót, ezáltal mintegy sterilizálja azt. Miután elkészült a táp, még forró és nedves. Le kell hogy hűljön és ki kell hogy száradjon. Ezután kész a csomagolásra és szállításra.

Új szabályozás

2017 január 1-től ( USA ) a halak antibiotikus kezelése csak orvosi rendelvényre lehetséges. Mostantól illegális a halak kezelése, antibiotikum adása, minden olyan kezelés, ami állatorvos közreműködését feltételez. Ez idáig kontroll nélkül lehetett kezelni a halinkat a boltban beszerezhető készítményekkel, ahogy éppen kedvünk tartotta. A szabályozás bevezetésének oka : az antibiotikumok észnélküli használatának kordában tartása és a rezisztens baktériumok kialakulásának megakadályozása.

A jövő haltápjai

A tápipar jelenleg hatalmas fejlődésen megy keresztül, számos új összetevőt tesztelnek jelenleg is. A nehezen hozzáférhető, vagy kimerülőben lévő halhús források helyettesítése sokkal közelebb van, mint azt hinnénk. Nekünk, mint haltartóknak jó minőségű, tápláló, elérhető árú tápokra van szükségünk hogy hosszú távon tudjuk biztosítani kedvenceink egészséges életét és fejlődését.

 

 

A koik etetése

 

Manapság rengeteg  jó  minőségű koi tápot lehet kapni az üzletekben, tenyésztőknél, de ezeket a táplálékokat kiegészíthetjük különféle otthon található táplálékokkal is, mint teljes kiőrlésű kenyér kis mennyiségben,  fejes saláta egészben, narancs félbe vágva, szeletelt görögdinnye, tiszta kerti földből származó földigiliszta, szárított garnéla rák, stb…

Kerüljük a nagy nedvességtartalmú illetve magas szénhidrát tartalmú ételek adását, úgy mint : borsó, burgonya vagy csemege kukorica. 20 éve még ezek ajánlottak voltak, mert nem volt más. Szintén ki kell zárni a listából a húst és tejtermékeket.

Fontos tudni, hogy a koinak nincs gyomra : ezért az emésztés a hosszú bélcsatornájában játszódik le. Minél több tápot adunk a halnak, – főleg hidegebb időkben  – annál kevésbé hasznosul az. A megemésztetlen, vagy félig megemésztett  táp keresztül megy az emésztő rendszeren és kikerül a vízbe, szennyezve azt. Az olcsó, kereskedelmi forgalmú tápok legkevésbé emészthető része a kötelezően benne levő,  30-40% szénhidrát tartalom. Ez a kis magyarázat is azt mutatja, hogy hatalmas különbségek ( ár és minőségbeli különbségek ) vannak táp és táp között. A magas fehérje tartalmú tápok leginkább hal húst tartalmaznak, amik biztosítják a halak számára a kívánatos mennyiségű telítetlen zsírsavat. Más hagyományos összetevői ezeknek a tápoknak a hamutartalom ( ez ásványi sókat tartalmaz ), a különféle növényi  rostok ( ezek jelenléte még kérdéses a koik takarmányozásában ), nedvesség tartalom és vitaminok. Szintén tartalmazhatnak immun stimulánsokat ( élénkítők ), pro-biotikumokat, színfokozókat, és különféle exotikus adalékokat, úgy mint porrá zúzott rák, illetve homár páncél, propolisz ( méhpempő ), stb, stb, stb…

Hogyan és mikor etessük a halainkat?

A vad ponty állandóan keresi a táplálékot az aljzaton, a koinak viszont alkalmazkodnia kell rohanó mindennapjaink időbeosztásához. Egyébként ez az etetési módszer ( napi 1-2-szeri etetés ) nem kedvez a koi növekedési rátájának. Egy automata  etető már jobban közelíti a koi természetes táplálkozását, a nap 24 órájában ( többszöri, kevés táplálék ).

Egy nem fűtött tóban, az etetés minősége és mennyisége alapvetően a tó hőmérsékletétől függ. Magától értetődően, tavasszal kezdünk el etetni. Amikor a víz hőmérséklete eléri a 10 C fokot ( néhány cikk 8, sőt 5 fokot ír erre ), lassan, óvatosan elkezdhetünk alacsony fehérje tartalmú ( 25% körüli ),  illetve búzacsírás tápot ( magas az E vitamin tartalma )  adni a halaknak. Ahogy a víz lassan melegszik, egyre inkább haladhatunk az egyre magasabb fehérje tartalmú tápok felé. Egy fűtött tóban gyakorlatilag ki lehet használni a koi teljes növekedési potenciálját,  egész évben tud nőni, mivel egész évben van takarmányozás.

A legtöbb koi tartó nem méri az adott, tóba szórt takarmány mennyiségét, mi azért elmondjuk : a szükséges napi mennyiség az állat testtömegének 1-2%-a. Egyébként elmondható hogy a fiatal koik gyorsabban nőnek, a nagyobb halaknak viszont több fehérje szükséges a megfelelő táplálásukhoz. Ne feledjük, hogy a pellet nagysága, eltérő az egyes halcsoportok számára. Egy 10 centis halnak is más és egy 50 centisnek is más az igénye. Fontos hogy a kis halak is kapjanak nekik megfelelő méretű tápok, különben éhezni fognak a tóban.

Nagyon fontos hogy betartsuk a takarmányozás alapvető szabályait – tudniillik hogy mit és milyen hőmérsékleten  – halaink etetése folyamán, hogy minél inkább ki tudjuk használni növekedési potenciáljukat.

Nagyon fontos, piros betűs szabály : a túletetés sokkal több koit öl meg mint a kevés táp! 

A halak etetésének tökéletes napi rutinja ( a megfelelő minőségű, és nagyságú tápot adni, a megfelelő időben ) hosszú távon kifizetődik.  

A koi tápot száraz, hűvös  helyen tároljuk, és lehetőleg ne vigyünk át a következő szezonra, az előző évadról ( mivel a táp vitamintartalma oxidálódhat illetve megpenészedhet a táp ).

 

Általános tájékoztató a koik takarmányozásáról

10 fok alatt nem etetünk!

10-13 fok között : 2-3x hetente adhatunk alacsony fehérje tartalmú ( 25% ), magas szénhidrát tartalmú tápokat, búzacsírás tápok, összezúzott barna kenyeret, saláta levelet.

13-15 fok között : 4-5x hetente adhatunk alacsony fehérje tartalmú ( 25% ) tápokat, zöldségféléket

15 fokon : 6x hetente adhatunk alacsony fehérje tartalmú ( 25% ) pelletet,, magas szénhidrát tartalmú zöldségeket és gyümölcsöket

15-18 fok között : 1-2x naponta adhatunk egyre növekvő fehérje tartalmú tápokat ( 35% ). Az etetést változatosabbá tehetjük, zöldségekkel, gyümölcsökkel.

18-22 fok között : 1-2x naponta adhatunk 35% fehérje tartalmú ömlesztett tápot. Az etetést változatosabbá tehetjük, zöldségekkel, gyümölcsökkel, planktonokkal.

22-27 fok között : 3-4x naponta adhatunk magas fehérje tartalmú ( 35-40% ) tápot, színjavítókkal. Az etetést változatosabbá tehetjük, zöldségekkel, gyümölcsökkel, planktonokkal és rákokkal.

30< fokos víznél nem etetünk!


Fontos: ezek vízhőmérsékletek és nem levegő hőmérsékletek!

Fekete Koi Haltápok:

TÁPOK


Forrás : www.thekoikeepers.com

Fordította és szerkesztette Gulyás Tamás

 

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*
*