Az árpaszalma mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék, mely az árpa ( Avena Sativa ) betakarítása közben keletkező melléktermék.

Összetétele:

• 35-40% cellulóz
• 20-25% hemicellulóz
• 10-15% lignin
• 5-10% hamu

Általában kerti tavakban használják, az algák elszaporodásának megakadályozására, pellet vagy bála formában. A mezőgazdaságban előforduló kellemetlen szagok elfedésére is használják.

• Kerti tavak tisztítása

Állóvizek – beleértve a  nagy víztározókat, kerti tavakat, csatornákat – algásodásának visszaszorítására használnak árpa szalma granulátumot vagy árpa szalma bálákat.

Laboratóriumi vizsgálatokban a kutatók úgy találták, hogy az árpaszalma nem hat minden algafaj növekedésének szabályozására. Tény, hogy egyes vizsgálatok ellentmondásosak, abban a tekintetben hogy mely algafajok érzékenyek az árpaszalmára.

A legtöbb esetben a víz egyértelműn tisztább maradt, és ez a csökkenő alga populációnak köszönhető.

Amikor a szalma a tóvízbe kerül, akkor a cellulózbontó mikroorganizmusok (baktériumok-gombák) intenzíven szaporodni kezdenek. A szaporodáshoz szükséges szénforrás a nagy mennyiségű cellulózból (a szalma 80-85%-a cellulóz) rendelkezésre áll, de emellett szükséges még nitrogén és foszfor is, amelyet a tóvízből vesznek fel. A nitrogén a fehérjék,- (aminosavak), a foszfor pedig az energiaszolgáltató molekulák működéséhez elengedhetetlenül szükséges. Ezen anyagok mennyiségének csökkenésével az algák élettevékenysége sérül (éhezés) és a szaporodásuk is nagymértékben gátolt lesz. Összességében tehát itt a baktériumok, gombák és az algák versengéséről van szó, amelyben a baktérium-gomba duó győzedelmeskedik. Az algagátlás ez esetben tehát egy biológiai folyamat következménye, nem vegyszerekkel kiváltott kémiai gátlás, ezért a környezetet nem terheljük kockázatos, vagy visszafordíthatatlan kémiai hatásokkal.

A szalmában található ligninből kioldódó fenol vegyületek ( fito-toxinok ) szintén fokozzák az algák pusztulását. Megfelelő fizikai-kémiai környezet szükséges a szalma által okozott optimális alga-kontrollhoz: a víz megfelelő oxigenizálása, semleges vagy lúgos pH, a szalma és az alga tömegének közel azonossága, alámerített állapot és napsütötte vízfelszín.

• Az árpaszalma használatának előnyei:

-olcsó ( melléktermék, viszonylag nagy mennyiségben rendelkezésre áll

-kis mennyiségben is hatásos az algák ellen

-biológiailag lebomló

-környezetbarát

-ivóvízre nem veszélyes

-visszaszoríthatjuk a kémiai anyagok használatát ( algairtók )

-kivonat vagy pellet formájában is hatásos

-a tóból eltávolított anyag komposztálható

Az árpaszalma-granulátum ITT vásárolható meg!

Szerkesztette Gulyás Tamás